?:definition
|
-
A szembelnyomás (intraocular pressure = IOP) megnövekedésével járó szembetegségek csoportja. Pathologiai elváltozásokat okoz a látóidegfőben és defektusokat a látómezőben. Két fő típusa: 1. zárt zugú glaucoma (az elvezető csatornák a szemben fizikailag el vannak záródva) - altípusai: acut: az IOP hirtelen megemelkedése a felgyülemlő csarnokvíznek köszönhetően; chronicus: tünetmentes látáskárosodást okozhat; 2. nyíltzugú glaucoma: a csatornarendszer nyitott marad; tünetmentes látáskárosodást okozhat (a glaucoma legelterjedtebb formája).Egyéb glaucoma típusok: normál (vagy alacsony) nyomású glaucoma (a látóideg sérülése annak ellenére, hogy az IOP folytonosan a normál tartományban marad); gyermekkori glaucoma; veleszületett glaucoma; secundaer glaucoma (a szem szerkezeti problémájának köszönhető, ideértve a sérülést, vagy egyéb állapotokat is). Glaucoma okai: néhány esetben a GLC1A gén mutációja (1. kromoszóma; a géntermék közrejátszhat a szem belnyomás szabályozásában); fokozott kockázat megemelkedett IOP értékkel, családi anamnesis, etnikai hovatartozás (pl. az afroamerikai és alaszkai populáció körében a vakságot okozó glaucoma 6-8-szor nagyobb arányban fordul elő a fehér népességhez képest), és idősebb kor; amennyiben normális IOP-vel rendelkező páciensek glaucoma következtében elvesztik látásukat, más tényezők is közrejátszhattak; bizonyos, magas IOP-vel rendelkező páciens esetében soha nem alakul ki látóideg sérülés. A tünetek közé tartozik a peripheriás látás elvesztése, a fejfájás, a zavaros vagy ködös látás, a sötéthez való alkalmazkodás nehézsége, fényudvar érzékelése, erős szemfájdalom, arc fájdalom, pupillák nem reagálnak a fényre, szem vörösség, hányinger, hányás, alhasi fájdalom, és kidülledő szem.
|