|
?:definition
|
-
Az immunmediált betegségeket az immunszabályozás zavara jellemzi, ami a szervezet saját szövetei elleni gyulladásos reakciót idéz elő, szövetkárosodást okozva. Az autoimmun betegségek specifikusan immunrendszeri hiperreaktivitással járnak, autoantitestekkel és natív antigéneket specifikusan megcélzó T-sejtekkel. Az immunmediált betegségek etiológiája nem tisztázott, azonban a következőket foglalja magában: genetikai tényezők, fertőzés, trauma, az immunrendszer működését befolyásoló gyógyszerek. A szövetkárosodást okozó immunmediált gyulladás patofiziológiája a következők kombinációját érintheti: autoreaktív T-sejtek, autoantitestek, gyulladásos citokinek, komplement-aktiváció. Nem minden immunmediált betegség esetében mutatható ki specifikus autoimmun mechanizmus. A rák immunterápiájában alkalmazott gyógyszereket, mint a citokinek és a monoklonális antitestek, összefüggésbe hoztak inflammatorikus vagy autoimmun jellegű immunmediált nemkívánatos eseményekkel. Ezek jelenthetnek de novo immunmediált betegséget, de valamely fennálló állapot súlyosbodását is. Immunmediált betegségektől lehet tartani vakcinák esetében is, amelyek új fejlesztésű adjuvánsokat tartalmaznak az immunválasz stimulációja érdekében. A toxicitás változó. A gyakori mellékhatások a bőrön, a gyomor-bél traktusban vagy a légúti traktusban jelentkeznek. A kevésbé gyakori reakciók között szerepelnek a neurológiai események és az endokrin rendszer működési zavarai. Az immunterápia által kiváltott immunrendszeri események kezelése többek között magába foglalja a kortikoszteroidokat és/vagy specifikus immunmoduláló ágenseket.
|
![[This page as RDF]](https://research.tib.eu/covid-19/static/rdf-icon.gif){kind=icon}